Energetikai besorolás A+++-tól I-ig, táblázattal (2026)
Röviden
Tartalom (15 rész)
- 1. Az osztályok táblázata
- 2. Hogyan olvassuk a skálát?
- 3. Hogyan jön ki a százalék?
- 4. Mi az a primerenergia, és miért nem a gázszámla számít?
- 5. Mit nem mutat a besorolás?
- 6. Két osztály van a tanúsítványon, energia és CO2
- 7. Mi szerepel még a tanúsítvány első oldalán?
- 8. A határoló szerkezetek minősítése
- 9. A régi AA++…JJ és az új A+++…I skála
- 10. Milyen besorolású egy átlagos magyar lakás?
- 11. Mitől lesz jobb a besorolás?
- 12. Miért kap más besorolást a lakás és a családi ház?
- 13. Mennyit ér a jobb besorolás?
- 14. Röviden
- 15. Források
Az osztályok táblázata
Forrás: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (2023. november 1-jétől). A kWh/m²a értékek lakóépületre, 76 kWh/m²a követelményértékkel számolva. Az „A” osztály felső határa (100%) a közel nulla energiaigényű szint.
A tanúsítványon az osztály mellett mindig ott van a mögötte álló szám is, az összesített energetikai jellemző kWh/m²a-ban. Ez az épület egy négyzetméterére jutó éves, nem megújuló primerenergia-igény.
Hogyan olvassuk a skálát?
A 12 osztályt érdemes négy csoportban nézni.
- A+++, A++, A+, A. A közel nulla energiaigényű és annál jobb épületek. Ide tartoznak az új, jól szigetelt, hőszivattyús, napelemes házak.
- B és C. Korszerű vagy alaposan felújított épületek. Egy szigetelt, új ablakos, kondenzációs kazános ház gyakran ide kerül.
- D és E. Részben felújított vagy a 2000-es években épült ingatlanok, és a panelprogramon átesett panellakások egy része.
- F, G, H és I. Szigeteletlen, régi szerkezetű épületek, régi kazánnal vagy villanyfűtéssel. A magyar lakásállomány jelentős része ide tartozik.
Hogyan jön ki a százalék?
A tanúsító kiszámolja az összesített energetikai jellemzőt, és elosztja a követelményértékkel. Egy 2026 őszén kiállított, hiteles tanúsítvány számaival (2006-ban épült, 125 m²-es családi ház, kondenzációs gázkazánnal):
| Érték | Követelmény | Arány | Osztály | |
|---|---|---|---|---|
| Összesített energetikai jellemző | 145,48 kWh/m²a | 76 kWh/m²a | 191% | D (160–200%) |
| CO2-kibocsátás | 38,82 kg/m²a | 20 kg/m²a | 194% | D |
Ugyanez a ház a tanúsítvány „jó” felújítási csomagjával 96,50 kWh/m²a-ra, vagyis 127%-ra javulna, ami B osztály. A „kiváló” csomaggal 43,02 kWh/m²a, 57%, A+ osztály.
Mi az a primerenergia, és miért nem a gázszámla számít?
A besorolás nem a tényleges fogyasztásból, hanem számításból készül, egységes feltételekkel (20 °C belső hőmérséklet, szabványos szellőzés és melegvíz-igény). Így két lakás összehasonlítható, akárhogy is fűtenek benne a lakók.
A „primer” szó azt jelenti, hogy a számítás nem csak az épületben elfogyasztott energiát nézi, hanem azt is, amennyi ahhoz kell, hogy ez az energia eljusson az épülethez, vagyis az előállítást, a szállítást és az átalakítást. Ezért ér többet egy kilowattóra villamos energia, mint egy kilowattóra gáz, hiszen az áram előállításakor az erőművekben jelentős veszteség keletkezik. Ha az épület megújuló energiát használ, például napelemet, az az értéket csökkenti.
A számítás a fűtésre, a melegvízre, a hűtésre és a segédenergiára jutó energiát súlyozó tényezőkkel szorozza meg (9/2023. ÉKM rendelet 7. melléklet):
| Energiahordozó | Nem megújuló primerenergia-tényező |
|---|---|
| Földgáz (fosszilis gáz) | 1,1 |
| Villamos energia | 2,3 |
| Szilárd biomassza (tűzifa) | 0,6 |
| Távhő | a szolgáltató évente közzéteszi |
Mit nem mutat a besorolás?
Az összesített energetikai jellemző lakóépületnél nem tartalmazza a főzést, a háztartási gépeket, a világítást és a liftet. Ezért nem is hasonlítható össze közvetlenül a villanyszámlával vagy a gázszámlával. Egy lakás lehet jó besorolású akkor is, ha a lakói sokat fogyasztanak, és fordítva. A besorolás az épület tulajdonsága, nem a lakóké.
Két osztály van a tanúsítványon, energia és CO2
Az új tanúsítványon két besorolás szerepel. Az egyik az összesített energetikai jellemző, a másik a CO2-kibocsátás alapján készül. A CO2-követelmény lakóépületnél 20 kg/m²a. Egy tűzifával fűtött ház például energetikailag gyenge lehet, CO2-ben viszont jól állhat, mert a tűzifa kibocsátási tényezője jóval kisebb, mint a gázé vagy az áramé.
Mi szerepel még a tanúsítvány első oldalán?
Az osztály mellett két követelményszint és egy harmadik mutató is szerepel. A fenti családi ház tanúsítványán ezek így néznek ki:
| Mutató | A ház értéke | Jelentős felújítás követelménye | Közel nulla energiaigényű épület követelménye |
|---|---|---|---|
| Összesített energetikai jellemző | 145,48 kWh/m²a | 144,79 kWh/m²a | 76,00 kWh/m²a |
| Fajlagos hőveszteség-tényező | 0,41 W/m³K | 0,48 W/m³K | 0,34 W/m³K |
A fajlagos hőveszteség-tényező a határoló szerkezetek átlagos minőségét mutatja, a szigetelést, a nyílászárókat és a passzív napenergia-hasznosítást együtt. A gépészettől független, ezért jól mutatja, mennyire jó maga az épület. A tanúsítvány azt is jelzi, hogy az épület teljesíti-e a jelentős felújításra és a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt, és hogy megfelel-e a nyári hővédelemnek.
A határoló szerkezetek minősítése
A tanúsítvány a fontosabb szerkezeteket is minősíti (rossz, gyenge, közepes, jó, kiváló) az átlagos hőátbocsátási tényezőjük (U) alapján. Homlokzati falra:
| Minősítés | Átlagos U (W/m²K) |
|---|---|
| Kiváló | ≤ 0,16 |
| Jó | 0,16–0,24 |
| Közepes | 0,24–0,45 |
| Gyenge | 0,45–0,90 |
| Rossz | > 0,90 |
A „jó” szint a felújításnál is elvárt követelmény (0,24 W/m²K). Egy szigeteletlen panel- vagy téglafal jellemzően a „rossz” kategóriába esik.
A régi AA++…JJ és az új A+++…I skála
A kétbetűs skála (AA++, AA+, AA, BB, CC, DD, EE, FF, GG, HH, II, JJ) 2023. október 31-ig volt érvényben. A két skála betűi nem feleltethetők meg egymásnak, mert más a számítási módszer. Egy régi „FF” tanúsítványból nem lehet kiszámolni az új osztályt.
Milyen besorolású egy átlagos magyar lakás?
A magyar lakásállomány nagy része a táblázat alsó felében van. Egy 2024-es MNB-elemzés szerint a lakóingatlanok mediánja kb. 283 kWh/m²a az új módszerrel, ami a G osztály. Néhány jellemző eset a HomeScore kalkulátor becslése alapján:
| Ingatlan | Jellemző besorolás |
|---|---|
| 1970-es panellakás, szigeteletlen, távfűtés, közbenső emelet | F–G |
| Ugyanez panelprogram (10 cm) és ablakcsere után | D–E |
| 1970-es kockaház, szigeteletlen, régi gázkazán | H–I |
| Ugyanez szigetelve, új ablakokkal, kondenzációs kazánnal | D–E |
| 2020 utáni új ház hőszivattyúval | A vagy jobb |
A saját ingatlana besorolását két perc alatt, ingyen megbecsülheti a kalkulátorral.
Milyen besorolású az Ön otthona?
Ingyenes becslés 2 perc alatt, regisztráció nélkül.
Mitől lesz jobb a besorolás?
A besorolás két úton javítható. Csökkenthetjük az épület hőveszteségét, vagy hatékonyabb, tisztább energiával fedezhetjük.
- Hőszigetelés. A homlokzat és a padlásfödém szigetelése a legtöbb régi háznál a legnagyobb lépés. A panelprogram hatását a panellakás szigeteléséről szóló cikk mutatja.
- Ablakcsere. Szigeteletlen falnál kisebb, szigetelt falnál nagyobb a hatása. Részletek a háromrétegű ablakról szóló cikkben.
- Fűtés. Egy régi gázkazán cseréje kondenzációsra vagy hőszivattyúra akár több osztályt is javíthat.
- Napelem. A saját termelés csökkenti a primerenergia-igényt, és egy hőszivattyús házat A vagy jobb osztályba emelhet.
Távfűtéses lakásnál a szolgáltató által évente megadott súlyozó tényező is számít, ezért ugyanaz a lakás városonként más besorolást kaphat.
Miért kap más besorolást a lakás és a családi ház?
Egy közbenső emeleti lakásnak csak egy-két külső fala van, alatta és fölötte fűtött lakás. A hőveszteség nagy része ezért elmarad, és a lakás négyzetméterenként kevesebb energiát igényel, mint egy ugyanolyan szerkezetű családi ház. A legfelső és a földszinti lakás ennél rosszabbul áll, mert a tetőn vagy a pince felé is veszít hőt.
A családi háznál minden határoló felület külső. A tető, a padló és mind a négy homlokzat számít, ezért egy szigeteletlen családi ház jellemzően több osztállyal gyengébb, mint egy szigeteletlen panellakás. Az összehasonlításnál ezért mindig ugyanolyan típusú ingatlanokat érdemes egymás mellé tenni.
Mennyit ér a jobb besorolás?
Egy 2024-ben a Hitelintézeti Szemlében megjelent, banki értékbecsléseken alapuló vizsgálat szerint 2022 második félévétől a legrosszabb (HH, II, JJ) besorolású lakások kb. 20%-kal olcsóbban keltek el, mint az átlagos besorolásúak. A különbség a rezsiváltozás után nőtt meg.
A besorolás a hitelezésnél is számíthat. Egyes bankok kedvezményesebb, úgynevezett zöld hitelt kínálnak jó besorolású ingatlanokra. A feltételek bankonként eltérnek, ezért érdemes a hitelkérelem előtt rákérdezni, milyen osztályt vagy milyen kWh/m²a értéket várnak el.
A tanúsítvány áráról az Energetikai tanúsítvány ára 2026 cikkben, a panellakások jellemző besorolásáról a panellakás szigetelése cikkben olvashat, a fűtés hatásáról pedig a hőszivattyú vagy gázkazán összehasonlításban.
Röviden
- A besorolás a követelményérték százalékában adja meg az épület számított energiaigényét, lakóépületnél 76 kWh/m²a az alap.
- A tanúsítványon két osztály van, az energia és a CO2.
- A besorolás számításon alapul, nem a valós fogyasztáson, és nem tartalmazza a háztartási gépeket.
- A régi kétbetűs skála nem váltható át az újra.
- Szigeteléssel, ablakcserével, korszerű fűtéssel és napelemmel több osztály javulás is elérhető.
Források
- 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet
- 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, 7. melléklet
- A jogszabályi változások következményei a lakóingatlanok besorolására (2024) (MNB)
- Jogszabályváltozás (energetikata.hu)
- Mennyit esett a korszerűtlen lakóingatlanok piaci értéke (bank360)
- Dr. Nagy Balázs, Épülethatároló szerkezetek épületfizikai számításai, BME, 2026, egyetemi jegyzet
Gyakori kérdések
Mi a legjobb energetikai besorolás?
Az A+++, ami nettó zéró energiaigényt jelent. Az épület legalább annyi megújuló energiát termel, amennyit a számítás szerint fogyaszt.
Mi a legrosszabb energetikai besorolás?
Az I osztály, ami a követelményérték több mint ötszöröse. Lakóépületnél ez 380 kWh/m²a feletti értéket jelent.
Milyen besorolás kell egy új háznak?
Új épületnek a közel nulla energiaigényű szintet kell teljesítenie, ami lakóépületnél legalább „A” osztály.
Mit jelent az F besorolás?
A követelményérték 250–310%-a, lakásnál kb. 190–236 kWh/m²a. Jellemző egy szigeteletlen panellakásnál. Bővebben az F besorolású lakásról szóló cikkben írtunk róla.
Mekkora a különbség két szomszédos osztály között?
A középső tartományban 30–60 százalékpont, vagyis lakóépületnél kb. 23–46 kWh/m²a. A D osztály 160–200%, az E 200–250%, az F 250–310%.
Lehet A osztályú egy régi ház?
Teljes felújítással igen. Vastag, hőhídmentes szigetelés, új ablakok, hőszivattyú és napelem együtt egy régi házat is a közel nulla energiaigényű szintre hozhat. A tanúsítvány „kiváló” csomagja megmutatja, mi kellene hozzá.
Milyen besorolás kell az eladáshoz?
Semmilyen. Bármilyen besorolású ingatlan eladható és bérbe adható, a tanúsítványt csak be kell mutatni és át kell adni a vevőnek, a besorolást pedig fel kell tüntetni a hirdetésben.
Átváltható a régi FF besorolás az új skálára?
Nem, mert a két módszer másképp számol. Új tanúsítvány kell.
HomeScore szerkesztőség
Épületenergetikai szakmai csapat
A HomeScore cikkeit épületenergetikában jártas mérnökök írják és ellenőrzik, a 176/2008. Korm. rendelet és a 9/2023. ÉKM rendelet alapján.
Milyen besorolású az Ön otthona?
Ingyenes becslés 2 perc alatt, regisztráció nélkül.